A gondolatok olyan gyorsan vetítődnek le az elmédben, hogy nem látod közöttük a hézagot. A vásznat teljesen eltakarják a gondolatok, és olyan gyorsan mozognak, hogy nem veszed észre: minden gondolat különálló.

Erről beszél Tilopa:
A gondolatok olyanok, mint a felhők; gyökértelenek és otthontalanok. A gondolatok nem kapcsolódnak egymáshoz – egy gondolat mindig egy oszthatatlan egység. A gondolatok olyanok, mint a porszemek; különállóak. De olyan gyorsan mozognak, hogy nem veszed észre a hézagot közöttük. Úgy érzed, mint ha egységesek lennének, mint ha kapcsolat lenne közöttük. És bár ez a kapcsolat csupán egy téves elképzelés – emiatt a téves elképzelés miatt létrejött az ego.

Buddha ezt mondja:
A gyorsan mozgó gondolatok azt az illúziót keltik, mintha volna egy középpontjuk, mintha összefüggésben lennének valamivel. De semmivel sincs kapcsolatuk, nincs gyökerük – olyanok, akár a felhők. Amikor meditálsz, ráébredsz, hogy minden egyes gondolat különálló, és felismered, hogy nem kapcsolódnak egymáshoz. Két gondolat között ott van lényed üressége. A gondolatok csak jönnek és mennek, de olyan gyorsan jönnek és mennek, hogy nem látod azt ami közöttük van. Így születik meg az ego. Kezded úgy érezni, hogy valaki van a középpontban, akihez minden hozzátartozik: a gondolatok, a tettek.

Osho: Zen történetek, részlet