Hakuin zen mestert erkölcsös életvitele miatt dícsérték szomszédai.
Lakott a közelben egy gyönyörű japán lány. A szüleinek élelmiszerboltjuk volt. Hirtelen minden előzmény nélkül, a szülők felfedezték, hogy leányuk teherbe esett, és rettentő haragra gerjedtek. A lány nem akarta bevallani, hogy ki a gyermek apja, de addig gyötörték még végül megnevezte Hakuint.
A szülők nagy mérgesen elmentek a mesterhez, aki csak ennyit mondott:
   - Valóban?
Miután a gyermek megszületett, elvitték Hakuinhoz, aki addigra már elveszítette jó hírét. Ez azonban egy cseppet sem zavarta őt, remekül ellátta a babát. Tejet vásárolt a szomszédoktól és minden egyebet, amire a csecsemőnek szüksége volt. 
Eltelt egy év. A leányanya nem bírta tovább, és elárulta a szüleinek az igazságot: a gyerek apja egy fiatal férfi, aki a halpiacon dolgozik.
A leány szülei azonnal elmentek Hakuinhoz. Bocsánatért esedeztek, hosszasan mentegetőztek, majd visszakérték a gyermeket.
Hakuin készségesen visszaadta nekik a babát, s csak ennyit mondott:
   - Valóban?